Rácz Lajos ENDRŐD,BÉKÉS VÁRMEGYE 1900. Parasztsors a XX. században (Gyomaendrőd, 2003.) - Jelenlegi ára: 3 000 Ft

Rácz Lajos Parasztsors a XX. században (Gyomaendrőd, 2003. ) 20/12
Lajos Parasztsors a XX. században (Gyomaendrőd, 2003. ) Bevallom, mindaddig, amíg fel nem hívták a figyelmemet e kötetre, nem hallottam Rácz Lajosról. Valószínű, hogy a szarvasi olvasók nagy részének szintén nem mond semmit a neve, holott a szomszédos Endrődön és Gyomán hosszú időn keresztül jelentős szerepet játszott az elkötelezetten baloldali érzelmű politikus. Meglehet, hogy szűkebb pátriájában is - különösen a fiatalabb generációk körében - egyre kevésbé ismert alakja. A hajszolt, megállásra, visszapillantásra időt nem engedő világunkban fokozottan igaz a bölcsesség: ma még szárnyán emel a hír, holnap kihullajt rostáján az emlékezet. Korunkban nagyon nagynak és nevezetesnek kell lenni annak, akinek élete, munkássága a halála után két évtizeddel magára vonja az érdeklődést. Rácz Lajos élete megérdemli a figyelmet. A kötetet olvasva felmerül a kérdés: miért írunk önvallomásokat? Közismert, hogy az önéletírások gyakran szubjektívek, a szerző olykor tudat alatt is önigazolást keres. Évtizedek eltelte után, többnyire már idős korban visszaemlékezve eltúlzottá válnak a sikerek, s halványulnak a kudarcok. Rácz Lajos 70 éves korában írt vallomásán - bár emlékezete már gyakran nem megbízható - átsüt az őszinteség, nem szépíti szerepét, nem takargatja hibáit, kudarcait. Jellemző az endrődi szegényparaszt családban született Rácz Lajos politikussá érésének folyamata. Sem az otthoni környezete, sem a négy elemi iskola elvégzése nem vértezte fel kellő ismeretekkel, tudással; de az otthonról hozott magas fokú erkölcsi tartása egész életében meghatározta gondolkodását, cselekedeteit. Talán megmaradt volna az ekeszarvánál, s belőle sem lett volna más, mint törekvő, szorgalmas "célszerű szegény ember", ha nem szól bele életének alakulásába a történelem. Az első világháború utolsó évében, 17 évesen vonult be katonának. Itt döbbent rá tudatlanságára, itt ismerkedett meg a paraszti katonabajtársak gondolkodásával, a baloldali eszmékkel. Itt ébredt rá a monarchia növekvő társadalmi problémáira, szociális feszültségeire. Egyre tudatosabb lett, műveltségének fogyatékosságait igyekezett pótolni. "Egy pelyhes állú gyerek indult az élet útjára bátortalan léptekkel, s vissza pedig fiatalember érkezett tele akarással. A félelem helyére a bizalom, a magabiztosság lépett. " - írja. A háborúból hazatérve az endrődi tanyai olvasókörben kezdte a helyi politizálást, tekintélye hamar megnőtt. A barátságtalan hivatalos környezetben a műkedvelő előadások szolgáltak a tanyai népesség szervezésének keretéül. Környezete méltányolta rátermettségét, önzetlenségét, radikalizmusát. Nem elégedett meg saját sorsának megjavításával, bátran vállalt kockázatot a közösség érdekeit szolgálva. Célja a szegényparasztság "történelembe emelése" volt. Kultúrházépítést szervezett, fáradhatatlan munkája "új és friss levegőt fuvallt szét a tanyavilágban". Egyre bátrabban, ügyesebben politizált, tevékenységére felfigyeltek a baloldali mozgalmakban; 1935-ben már Bajcsy-Zsilinszky Endre kérésére Tarpán korteskedett. Olykor sikerült megszereznie a gyanakvó hatalom rokonszenvét is. Realitásérzékének, bátorságának, kitartó agitációjának köszönhetően került sor az "új honfoglalásra", az 1200 holdas póhalmi birtok 15 család általi bérbevételére, majd megvásárlására. Tudatosan törekedett a jó személyi kapcsolatok kiépítésére, s ezen a réven, és "huszárvágásai" útján boldogultak a sziken, sőt a talaj megjavítására is jutott energiájuk. Eredményeik országosan ismertté váltak. A német megszállás másnapján, 1944. március 20-án letartóztatják, internálják, de ugyanezen év decemberében már a parasztság képviselője Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlésen. Politikai pályafutásának csúcsa 1944-1948 közé, a koalíciós időkre esett. A történelem fordulata a parasztság felemelkedését ígérte. Hatalmas energiával folytatta munkáját. Miniszterelnökök, miniszterek látogatását szervezte meg Gyomára és Póhalomra. Jelentős szerephez jutott ebben az időszakban az országos politikában is. Becsületességére, elvhűségére jellemző, hogy amikor már a Rákosi-féle szalámi taktika jegyében a kisgazdapárt megbontására kívánták felhasználni, mérlegelés nélkül fordult szembe e kísérlettel. (90. oldal) "Először rendült meg a hitem az eszmei harc tisztaságában... " - fogalmazza meg. De feltartóztathatatlanul jöttek a nehéz idők. A diktatúra meghirdetésével, bevezetésével már nem tudott azonosulni, volt tartása, és 1949. február 1-én lemondott a képviselőségéről. Nem tévesztették meg a hamis szólamok, hátat fordított a közéletnek. Világosan felismerte a kialakulóban lévő korszak működési mechanizmusát, mely a népet szolgalelkűvé nyomorította. Rácz Lajos visszaemlékezése nemcsak egy kor paraszti sorsának dokumentuma, hanem Endrőd és Gyoma települések története is egyben, s ezért e települések szerencsésnek tekinthetőek, a könyv fontos forrás lehet a jövő helytörténészeinek. Kiemelkedő jelentősége van a kötet jegyzeteinek. A jegyzetek itt nem a forrásokra utalnak, hanem gyakran kijavítják a visszaemlékező tévedéseit, szakszerűen eligazítanak az érintett történelmi események és az abban résztvevő személyek között. Talán nem ünneprontás, ha felhívom a figyelmet a jegyzetanyag néhány hibájára: a 98. számú jegyzetben megjelölt Sinka-kötet címe, a szerkesztők neve és a kiadás éve helyesen: Lovasok opál mezőkön, Medvigy Endre és Tornai József, 1987. A 108. számú jegyzetben említett név helyesen Kray. A 116. számú jegyzetben az Antall kormány működési ideje tévesen van megjelölve, nem 1992-ig, hanem 1993 decemberéig működött e kormány. Jól egészíti ki a kötetet az utószó, és színvonalasak a kötetben előforduló jelentősebb szereplőkről szóló életrajzok. A képanyag talán kiegészíthető lett volna egy Rácz Lajos portréval, valamint a műkedvelő előadásokról és Póhalomról készült néhány felvétellel. A kötet ízléses, elegáns; egyszerű címlapja, valamint maga az egész könyv - mely a Gyomaendrődi Kner Nyomda munkáját dicséri - méltó Rácz Lajos puritán egyéniségéhez. Köszönet illeti mindazokat, akik kitartó munkával közreműködtek abban, hogy e fontos és érdekes kötet megjelenhessen, illetőleg ennek érdekében anyagi áldozatot vállaltak. Hadd említsem meg neveiket is: a kötet szerkesztője dr. Köhler Mihály, szarvasi "öreggazdász", akinek elsősorban köszönhető a könyv megjelenése, olvasószerkesztője dr. Kutas Ferenc, a szarvasi gimnázium igazgatója. Lektorai dr. Bukovinszky László főiskolai tanár, főigazgató (Szarvas), dr. Erdész Ádám igazgató-helyettes (gyulai levéltár) és dr. Vida István egyetemi tanár, történész, aki a jegyzeteket is készítette. A költségek felét Gyomaendrőd Város Önkormányzata, negyedét a Tessedik Sámuel Főiskola Szarvasi Mezőgazdasági Főiskola Kara bocsátotta rendelkezésre, de hozzájárult a költségekhez Izsóné Gergely Ilona szarvasi lakos is.

Jelenlegi ára: 3 000 Ft
Az aukció vége: 2020-11-29 17:44 .